Ellenzéki vezető a lengyel szenátus élén
A legnagyobb ellenzéki párt jelöltjét választották a lengyel szenátus elnökévé, és bár a kétkamarás parlament felsőházának nem nagy a hatásköre, a kormány vezetői máris aggódnak.
A legnagyobb ellenzéki párt jelöltjét választották a lengyel szenátus elnökévé, és bár a kétkamarás parlament felsőházának nem nagy a hatásköre, a kormány vezetői máris aggódnak.
Hétfőn megjött a többi adat is: 100 hely közül csak 48-at szerzett a kormányzó Jog és Igazságosság párt.
Az első felmérések szerint továbbra is önállóan kormányozhat Lengyelországban a radikális jobboldali Jog és Igazságosság párt, amely a négy évvel ezelőttinél 10%-kal magasabb, 61 %-os részvétel mellett még növelte is mandátumai számát: az előzetes számítás szerint 235 helyett 239 képviselője lesz a 460 fős képviselőházban. 37,6 %-ról 43,6%-ra nőtt a támogatottsága. A remélt minősített többségtől azonban továbbra is messze van.
A kormányzó Jog és Igazságosság párt a magyar példa nyomán sikerrel az uralma alá hajtotta az alkotmánybíróságot, a törvényhozást a játékszerévé, a közmédiát a propagandaszócsövévé tette.
„A demokrácia forog kockán. Itt az ideje a szolidaritásnak.” Ezzel a jelszóval indított angol nyelvű nemzetközi hírlevelet a Gazeta Wyborcza, a legfontosabb lengyel ellenzéki napilap, felidézve az egykori Szolidaritás Szakszervezet 1980-as jelszavát is, amely szerint (bár akkor nagy „S”-sel írták) „Nincs szabadság szolidaritás nélkül.”
A 74 éves Tadeusz Rydzik atya egyedülálló jelenség Lengyelországban, ahol jelentős média birodalmat működtet a kormány támogatására. A hatalom hálásan köszöni, és pénzeli a befolyásos pap szívügyét, a hőforrások hasznosítását Torun városának környékén.
Október 13-án választanak új parlamentet Lengyelországban, és jelenleg úgy látszik: a Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti-konzervatív kormánypárt, a Jog és Igazságosság megőrizheti abszolút többségét. Ebben saját ügyes taktikája éppúgy szerepet játszik, mint az ellenzék belviszályai.
A Gazeta Polska szerkesztője szerint nekik is joguk van a véleményükhöz.
Adócsökkentéssel és bőkezű szociális juttatásokkal készül az őszi parlamenti választásra Lengyelországban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, amelynek minden esélye megvan arra, hogy újrázzon.
Adócsökkentéssel és bőkezű szociális juttatásokkal készül az őszi parlamenti választásra Lengyelországban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, amelynek minden esélye megvan arra, hogy újrázzon.
Farage ismét az olasz Öt Csillag Mozgalommal kíván majd szövetséget alkotni.
Ezzel a kissé meghökkentő címmel közöl összeállítást a Deutsche Welle, a lengyelországi gazdasági-politikai berendezkedést elemezve. Csendesen megjegyezve, hogy a választói tömegek „megvásárlására” épülő modell működhet.
Az ellenzéki összefogás mítosza pedig nem – ez a tanulsága a lengyel EP-választásnak.
De Le Pen nekik túl oroszszagú. Nehezen alakul az új európai szövetség.
A tényeket nem ismerni, hanem érezni kell – így tartják azok a populista, nacionalista erők, amelyek Európa-szerte a jövő májusi EP-választásokra készülnek. Ha a nyilvánosságot uralni tudják a témáikkal, akkor nyert ügyük van, ehhez azonban saját kommunikációs csatornák kiépítésére van szükségük. Az elmúlt hetekben öt másik európai szerkesztőséggel együtt a HVG is igyekezett utánajárni, hogyan igyekszik felülírni a valóságot az illiberális média. Mint kiderült, ezt a betegséget Magyarországon kívül is ismerik, legfeljebb itthon lényegesen előrehaladottabb stádiumban jár.
A Nobel-díjas közgazdász szerint ha a novemberi választásokon Amerikában nyernek a republikánusok, akkor az USA egy új Magyarországgá válhat.
Európa egyik legjelentősebb közéleti hetilapja szerint a lengyelországi Jog és Igazságosság (PiS) pártot vezető Kaczynskihez hasonlóan Orbán is a kozervatív nacionalizmusra építette fel rendszerét, ám gyakorlati politikája inkább megvetett elődeinek módszerére emlékeztet.
Nem a kormánypártok mellett kampányolni, hanem a szmolenszki légikatasztrófa emlékművét felavatni.
Orbán technokrata, Kaczynski büszke, de mindketten kihasználják, hogy választóiknak a stabilitás és a szociális biztonság számít a jogállam, a szabadság és a független bíróságok helyett – mondta a HVG-nek a lengyel Tomasz Koncewicz, a Princeton Egyetem professzora. Interjú.
Miniszterek mentek, elvesztette állását a két legszélsőségesebb figura.